GYIK

Milyen szervezetek vehetik igénybe a „PiacTárs” kiemelt projekt szolgáltatásait?

 A „PiacTárs” kiemelt projekt szolgáltatásait az alapítás idejétől függetlenül igénybe vehetik a következő jogi formákban működő társadalmi vállalkozások:

• Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű non-profit gazdasági társaságok (572 – Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, 573 – Nonprofit részvénytársaság, 575 – Nonprofit közkereseti társaság, 576 – Nonprofit betéti társaság)
• Szociális szövetkezetek (121)
• Alapítványok (569 – egyéb alapítvány)
• Egyesületek (529 –egyéb egyesület)

A „PiacTárs” kiemelt projekt szolgáltatásait azok a forprofit vállalkozások is igénybe vehetik, amelyek a társadalmi felelősségvállalás jegyében készek együttműködni a társadalmi vállalkozásokkal.

Hogyan értelmezhető a folyamatos beadás mellett a GINOP-5.1.3-16 pontozási rendszere? Hogyan kezeli a Támogató az érkezési sorrend figyelembevételével a minőségi sorrendet? 

A felhívás mellékletét képező ÁUF 3.2-es pontja, valamint a 272/2014 Korm. rendelet egyszerűsített eljárásrendbe vonatkozó előírásai szerint folyamatos elbírálás során a beérkezés sorrendjében történik a támogatási kérelmek jogosultsági és tartalmi értékelése. A felhívás 4.4.2 pontjában meghatározott Tartalmi értékelési szempontok alapján minősített és legalább 65 pontot elért támogatási kérelmek részesülhetnek támogatói döntésben. Érkezési sorrend van. A jogosult (a felhívás 1. sz. mellékletében felsorolt jogosultsági lista szerint megfelelt) és a 65 pontot elért támogatási kérelem támogatásban részesül.

A beadástól a döntésig mennyi idő telik el a GINOP 5.1.3. kiírásra beérkezett pályázatok értékelése során?

A 272/2014 korm. rendelet 68. §-a alapján a beérkezéstől számítva 30 nap. Ezen határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a felhívás módosítása következtében szükségessé vált korrekció, a tisztázó kérdés megválaszolásának vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.

Az árbevétel növekedésre vonatkozó pályázati feltételek nem teljesülése esetén milyen szankcióra számíthatnak a pályázók?

A Felhívás 3.4.1.1. Kötelező vállalások pontja az alábbiak szerint rendelkezik: Felhívjuk a figyelmet, hogy a vállalás egyben a 3.4.1 szerinti műszaki-szakmai tartalom részét képezi, nem teljesülése esetén a műszaki-szakmai tartalom csökkenésére vonatkozó, a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 1. mellékletének 65.4 pont c) alpontjában részletezett szabályozást alkalmazzuk.

65.4. Olyan esetekben, amikor a műszaki-szakmai tartalom csökkenése vélelmezhető, a következők figyelembevételével kell eljárni: c) a műszaki-szakmai tartalom csökkenése esetén az elszámolható összköltséget és a támogatás összegét is arányosan csökkenteni kell az érintett tulajdonságtól való elmaradás arányában, a felhívásban szereplő belső korlátok, egységárak, fajlagos mutatók betartása érdekében az elszámolható összköltség és a támogatás tovább csökkenthető.

65.5. Ha a műszaki-szakmai tartalom csökkentése miatt szükségessé válik a támogatás összegének csökkentése, az irányító hatóságnak legfeljebb tíz napos határidővel olyan nyilatkozatot kell bekérnie a kedvezményezettől, amely tételesen besorolja az egyes tevékenységeket és költségelemeket a támogatási kérelemben tervezett, a műszaki-szakmai tartalom alá. A támogatási összeg csökkentését a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatban foglalt információk vizsgálatával kell az irányító hatóságnak meghatározni. A vizsgálat során az irányító hatóság megvizsgálja a nyilatkozat műszaki-szakmai és számszaki megfelelőségét, és ha szükséges tisztázó kérdéseket tesz fel a kedvezményezett felé, valamint a válaszok, illetve a nyilvánvaló számítási hibák javítása alapján elkészítheti a nyilatkozat módosított változatát. A támogatás csökkentését azon költségelemek támogatási összegének összesítésével kell megállapítani, amelyek teljes egészében vagy részben ahhoz a műszaki-szakmai tartalomhoz kapcsolódnak, amelyet a kedvezményezett nem fog a támogatási kérelemben vállalt mértékben megvalósítani. Amennyiben a kedvezményezett a vállalt műszaki-szakmai tartalmat részlegesen valósítja meg, a kapcsolódó költségelemekre jutó támogatás összegét arányosan kell csökkenteni.
 

Munkaerő-kölcsönzéssel megvalósítható-e a foglalkoztatás, továbbfoglalkoztatás? 

Nem, mert a konstrukciónak a célja a társadalmi vállalkozásnál történő foglalkoztatási kapacitás bővítése. Továbbá a Felhívás 3.4.4 e) pontja kimondja, hogy „nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a támogatást igénylő a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni”. E tekintetben munkavállaló foglalkozatása is eredménynek tekinthető, a rá irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység pedig bérbeadásnak.

A KHS által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című dokumentum alapján A statisztikai és a számviteli elszámolásokban a kölcsönzött (más munkáltatóhoz munkavégzés céljából kihelyezett) dolgozók munkaügyi adatai a munkaerőt kiközvetítő szervezetnél szerepelnek.
Nem tartoznak a létszámmegfigyelés körébe: • munkaerő-kölcsönző szervezet által kikölcsönzött munkavállalók a kölcsönvevő szervezetnél.
Tekintettel a fentiekre az új célcsoporttag foglalkoztatása nem történhet munkaerő-kölcsönzéssel.

Lehetséges -e foglalkoztatásba ágyazott képzés?

Igen, amennyiben a 3.4.1.1 g) pontjában felsorolt műszaki és szakmai elvárásoknak megfelel. 

A Felhívás szerint 150 nap illetve a beruházás esetében a beruházás vége+60 nap a határidő a célcsoport tagok foglalkoztatásba vonására. A 150 naptól el lehet térni abban az esetben ha, olyan képzést valósítanak meg a programban, amelyik tovább tart, mint 150 nap?

Nem lehet eltérni a Felhívásban előírt határidőtől.

A telephely igazolására a Felhívás szerint 3 mód van:

• iparűzési adó
• hatósági engedély
• közüzemi számla

Nonprofit szervezetek nem fizetnek iparűzési adót, bérlemény esetén – ha nem engedélyköteles a tevékenység – akkor elég a bérleti szerződés? Illetve ehhez kapcsolódóan a közüzemi számla a tulajdonos nevére van kiállítva, ez elfogadható?

A Felhívás 3.6.1 pontjában szereplő felsorolás példálózó. Olyan igazolás fogadható el, ami bizonyítja, hogy az adott megvalósítási helyszín valóban egy működő telephely, ott történik munkavégzés, gazdasági tevékenység. A bérleti szerződés és a bérleti díj és a közüzemi számlák megfizetésének igazolása elfogadható.

A továbbfoglalkoztatás teljesíthető-e megállapodás alapján egy másik vállalkozásnál?

Nem teljesíthető másik vállalkozásnál, mert ez a Felhívás céljaival ellentétes. 
Felhívás 3.8.-as pontja alapján:

A Támogatást igénylőnek/Kedvezményezettnek a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalnia kell, hogy a támogatott projekt keretében a támogatásból foglalkoztatottak munkaviszonyát a támogatott foglalkoztatási időszakot közvetlenül követően az előírt továbbfoglalkoztatási kötelezettséget teljesíti.

Amennyiben a továbbfoglalkoztatás átnyúlik a fenntartási időszakra, akkor a továbbfoglalkoztatás lejártát követő soron következő fenntartási jelentésben kell igazolni a támogatást kérőnek a vállalás teljesülését.

A Felhívás keretében hátrányos helyzetű személynek számít az az álláskereső, aki a megelőző 6 hónapban folyamatosan nyilvántartott vagy nyilvántartása közfoglalkoztatás miatt szünetel, vagy alacsony iskolai végzettségű, vagy nem töltötte be a 25. életévét, vagy betöltötte az 50. életévét, vagy a gyermekgondozást, családtag ápolását követően a munkaerőpiacra jelen projekt keretében tér vissza. (útmutató 12. o.) Fentiek értelmében a pályázat szempontjából nem minősül hátrányos helyzetű személynek, aki egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy etnikai kisebbséghez tartozik. A 651/2014 EU rendelet a hátrányos helyzetű személyek körébe tágabban határozza meg, melyik rendelkezést kell figyelembe veni a hátrányos helyzetű személyek meghatározásánál?

A Felhívás 9. oldalán található lábjegyzet a 651/2014/EU rendelet alapján ismerteti a hátrányos helyzetű munkavállalók fogalmát. A pályázati felhívás azonban az uniós rendelkezéstől eltérően határozza meg a hátrányos helyzetű személyek körét. A Felhívás keretében – a hivatkozott uniós rendelettől részben eltérően - hátrányos helyzetű személynek számít az az álláskereső, aki a megelőző 6 hónapban folyamatosan nyilvántartott vagy nyilvántartása közfoglalkoztatás miatt szünetel, vagy alacsony iskolai végzettségű, vagy nem töltötte be a 25. életévét, vagy betöltötte az 50. életévét, vagy a gyermekgondozást, családtag ápolását követően a munkaerőpiacra jelen projekt keretében tér vissza. 

Az informatikai eszközök állagmegóvása és karbantartása a 5.5. g) pont (39. o.) szerint elszámolható költség a rezsi költségeken belül, az 5.8. r) pont (47. o.) szerint nem elszámolható. Melyik a helyes értelmezés?

Az 5.5. g) irodatechnikai és informatikai eszközök állagmegóvása/karbantartása alatt a projekt keretében beszerzett új informatikai eszköz rendszeres szervízét, pl. toner cserét, nem rendszeresen felmerülő meghibásodás javítását értjük, míg az 5.8. r) informatikai eszközök felújítási, karbantartási költsége alatt a már szervezetnél évek óta állományban lévő informatikai eszközök felújítása, karbantartása, folyamatos javítása nem számolható el. 

Engedélyezett-e eszközök bérlése?

Csak képzéshez kapcsolódóan engedélyezett az eszközök bérlése.

A célcsoport tagok maximális bére a felhívás alapján 8 órás munkaviszonyban maximum bruttó 200 ezer Ft/fő/hó lehet. Hogyan kell értelmezni a bruttó 200 ezer Ft-ot?
A szakmai megvalósítók esetében hogyan értelmezhető a 350 000 Ft bruttó összeg?

A célcsoport esetében a bruttó 200 ezer Ft/fő/hó a bruttó bérre vonatkozik és ezen felül vannak az egyéb közterhek. A szakmai megvalósítók esetében a 350.000 Ft a bér+járulékra vonatkozik.

Az 5.6. m) pont (41. o.) és a 6.7. pont (54. o.) szerint a beruházás és igénybevett szolgáltatás esetében minden költségtétel alátámasztására 3 árajánlat szükséges. Ezek szerint 100 ezer Ft alatti tételnél is kell a 3 árajánlat?

Igen, 100 ezer Ft alatti tételeknél is szükséges a 3 árajánlat. 

Lehetséges-e a pályázat keretében a szövetkezet tagjától bérelni ingatlant, vagy összeférhetetlen?

Felhívás 5.8. Nem elszámolható költségek köre pontja szerint:
l) a projekt megvalósításában résztvevőktől és a döntéshozatalban érintettektől és/vagy Ptk. szerinti hozzátartozóitól, valamint azok vállalkozásaitól beszerzendő eszközhöz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó bármely költség
p) a támogatást igénylőnél saját teljesítés keretében felmerült, továbbá a 651/2014/EU rendelet I. Melléklete alapján meghatározott partner és/vagy kapcsolt vállalkozásától és/vagy kedvezményezett Ptk. szerinti hozzátartozója és/vagy a kedvezményezett vezető tisztségviselőjétől és Ptk. szerinti hozzátartozóitól, valamint azok vállalkozásaitól történő beszerzés, továbbá általa előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, így különösen

• műszaki gépek, berendezések;
• immateriális javak;
• és igénybe vett szolgáltatások bekerülési értéke.

Mi a teendő a támogatott projektből származó  bevétel elszámolásával?
-szabadon használható fel,
-a projektre kötelező visszaforgatni, 
- milyen tételekre használható fel (egyébként elszámolható, vagy egyébként nem elszámolható tételekre)

Az 1303-as EU rendelet 61.§-a és a 272/2014 Korm rendelet 5. sz. melléklet 4.4. pontja alapján a kapott támogatásból nem kell levonni a bevételt, de a bevételt a projektre kell fordítani.

Beszerzés szempontjából a traktor járműnek, vagy erőgépnek számít?

Igen a traktor mezőgazdasági vontatónak vagy lassú járműnek, azaz járműnek minősül, ezért a beszerzése nem elszámolható. 
A Felhívás 1.1. pontja értelmében: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban meghatározott demarkációval és szinergiával összhangban az alaptevékenységként agrártevékenységet végző társadalmi célú vállalkozások fejlesztése esetében az ágazati lehatárolás miatt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap területéhez tartozó fejlesztések a Vidékfejlesztési Program keretein belül kerülnek finanszírozásra.

A Felhívás 4.2. pontja értelmében nem nyújtható támogatás,

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez nyújtott támogatás, 

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez nyújtott támogatás,

c) azon támogatást igénylő részére, amely azt mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy forgalmazásához használja fel, amennyiben 

• a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
• a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ.

A támogatási igénylést benyújtó szervezetek közül mindenkire értelmezhető-e, hogy a 651/2014/EU Rendelet I. Melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek? (A civil szervezetek és alapítványok esetében is értelmezhető a KKV kategória?)

A 651/2014. EU rendelet I. melléklet 1. cikk szerint „Egy vállalkozás – jogi formájától függetlenül – gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.”
A KKV minősítést a foglalkoztatotti létszám és az éves árbevétel és/vagy éves mérlegfőösszegük határozza meg:

„2. cikk
A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek
(1)   A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió EUR-t.
(2)   A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió EUR-t.
(3)   A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3. cikk
A foglalkoztatottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok
(1)   „Önálló vállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.
(2)   „Partnervállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25 %-ával rendelkezik.
Mindazonáltal egy vállalkozás még abban az esetben is önállónak tekinthető, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következő beruházók ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladják, feltéve, hogy azok – egyénileg vagy közösen – az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai:
a) nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;
b) egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;
c) intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat;
d) 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.
(3)   „Kapcsolt vállalkozások” azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:
a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban,
b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét,
c) a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően,
d) a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők – a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül – közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában.
Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.
Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.
„Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

(4)   A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.
(5)   A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi, ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. cikk
Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált adatok
(1)   Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. Az árbevétel-adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.
(2)   Amennyiben a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro-, kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.
(3)   Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemű becslésből kell származtatni.

6. cikk
A vállalkozás adatainak meghatározása
(1)   Önálló vállalkozások esetében az adatokat – ideértve a foglalkoztatottak számát – kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.
(2)   A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozással rendelkező vállalkozások adatait, ezen belül a foglalkoztatottak számát, a vállalkozás beszámolója vagy egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy – ha van ilyen – a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.
Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkében vagy a szavazati jogokban (amelyik nagyobb) meglévő részesedés százalékával. Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.
Az első és második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amelyek közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásai, amennyiben ezeket az adatokat még nem vonták be a konszolidációba.
(3)   A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait az – adott esetben konszolidált – beszámolójukból és egyéb – adott esetben konszolidált – adataikból kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatainak 100 %-át, amely e partnervállalkozás kapcsolt vállalkozása, kivéve, ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba.
Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait az – adott esetben konszolidált – beszámolójukból és egyéb – adott esetben konszolidált – adataikból kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni e kapcsolt vállalkozás minden lehetséges partnervállalkozásának adatait, amelyek hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkednek el, kivéve, ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékkal arányos mértékben már bevonták a konszolidált beszámolóba.
(4)   Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmazza a foglalkoztatottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

A GINOP-5.1.3 felhívásban megjelölt valamennyi szervezet végez, illetve végezhet gazdálkodási tevékenységet, amiből árbevétele keletkezik. Az alapítvány vagy egyesület vagy szociális szövetkezet gazdálkodási tevékenységét jogszabály korlátozza. 
Ptk. 3:63.§ 
(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Ptk. 3:379.§
(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.
(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
A foglalkoztatotti létszám is értelmezhető valamennyi felsorolt szervezet esetében a 651/2014 EU rendelet I. számú melléklet 5. cikke alapján.
„Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak magukban foglalják a következőket:
a) munkavállalók;
b) a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek;
c) tulajdonos-vezetők;
d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.
Nem számítanak alkalmazottnak az ipari tanulói foglalkoztatásra vonatkozó, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.” 
A fentiek alapján az 5.1.3 felhívás 4.1. pontjában megjelölt valamennyi szervezet esetében értelmezhető a kkv minősítés feltétele.

Önállóan gazdálkodó, adószámmal rendelkező jogi személy, GFO 559 minősítési kóddal  (belső egyházi szervezet - technikai kód) rendelkező szervezet beletartozik-e a támogatást igénylők körébe?

A társadalmi célú vállalkozásként való minősítést a GINOP-5.1.2-15 Társadalmi vállalkozások ösztönzése – kiemelt projekt látja el. 

A felhívás 4.1.
b) Jogi forma szerint  
ba) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű non-profit gazdasági társaságok (572 – Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, 573 – Nonprofit részvénytársaság, 575 – Nonprofit közkereseti társaság, 576 – Nonprofit betéti társaság)
bb) szociális szövetkezetek (121)
bc) alapítványok (569 – egyéb alapítvány)
bd) egyesületek (529 – egyéb egyesület)
be) egyházi szervezetek (552 - elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy)
GFO kódú szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet. 

Amennyiben egy gazdasági társaság a minősítést megelőzően nonprofit formában való továbbműködésről dönt, megfelel-e a pályázati feltételeknek?

A felhívás nem írja elő, hogy pl. mennyi ideje kell az adott vállalkozási formában működnie, ha megfelel a 4.1. pontban meghatározott feltételeknek, és nem áll fenn a 4.2. pontban meghatározott kizáró okok, akkor jogosult támogatási kérelmet benyújtani. 

A csatolandó mellékletek 13. pontja szerint (56. old.) ha valaki bérelt ingatlanban kívánja megvalósítani a tevékenységeket, ebben az esetben „csatolni szükséges a bérleti szerződést, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodást, valamint a bérbeadó illetve a használatba adó hozzájáruló nyilatkozatát a projekt megvalósításához és a támogatást igénylőre vonatkozó fenntartási időszakra értelmezett üzemeltetéshez. A bérleti szerződésnek, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodásnak kizárólagos joggal biztosítania kell a támogatással megvalósuló beruházás működtetését legalább a projekt fenntartási időszakára, és tartalmaznia kell a bérleti díjat.” Megfelelő-e ha egyfajta előszerződést köt, amelyben rögzítik, hogy a pályázat elnyerése esetén adják bérbe a helyisége(ke)t?

A Felhívás 13. pontjában elvárt csatolandó mellékletben szereplő megállapodás, nyilatkozat tartalmazhatja azt a kitételt, hogy a hozzájárulás, illetve kizárólagos jog csak elnyert támogatási igény esetén áll fenn.

A pályázati útmutató szerint csatolni szükséges bérleti szerződést, illetve az összes engedéllyel rendelkezni is szükséges (20.oldal). Egy induló, új tevékenységnél hogyan értelmezhető az engedély, mikorra kell rendelkezésre állnia az engedélynek?

Amennyiben a támogatás keretében jön létre egy új tevékenység, ami engedélyköteles, akkor legkésőbb a projekt záró kifizetési igénylés benyújtásig rendelkeznie kell a tevékenység ellátáshoz szükséges engedélyekkel, valamint ingatlan beruházás esetében a használatbavételi engedéllyel, ezek rendelkezésre állása esetén fizethető ki a záró elszámolás. Amennyiben már működő és engedélyköteles tevékenységet fejleszt a projektben, akkor már a támogatási kérelem benyújtásakor kell rendelkeznie a tevékenységre engedéllyel. Ha a projekt keretében tervez infrastrukturális és ingatlan beruházást, akkor a támogatási kérelem benyújtásakor már a támogatást igénylő nevére kiállított jogerős elvi építési keretengedéllyel vagy jogerős építési engedéllyel vagy az engedélyező hatóság nyilatkozatával (hogy az engedély iránti kérelem benyújtásra került) rendelkező infrastrukturális és ingatlan beruházás támogatható.

A Felhívás 13. pontjában elvárt csatolandó mellékletben (bérleti szerződés, tulajdonosi hozzájárulás) szereplő megállapodás, nyilatkozat tartalmazhatja azt a kitételt, hogy a hozzájárulás, illetve kizárólagos jog csak elnyert támogatási igény esetén áll fenn.

A közfoglalkoztatott beleszámít-e a statisztikai állományi létszámba?

Igen.

(Bár egy szervezet kérdezte, a törvényi változás több szervezetet érint) Egyesületünk családi napközi hálózatot tart fenn. A 2017 januárjától bekövetkező törvényi változások miatt, elképzelhető, hogy lesz olyan, amelyik megszűnik, vagyis a jelenlegi dolgozói létszám esetleg csökken. 

A pályázatban tervezett tevékenységünk egy új szolgáltatást vezetne be, 2,5 fő foglalkoztatásával. A pályázat  minimum egy fő nettó növekményt ír elő a projekt végére.

Kérdésünk a következő egy példával megvilágítva:

A projekt beadásakor statisztikai létszám 10 fő, a projekt közben belép 2,5 támogatott foglalkoztatott. (dolgozó 12,5 fő) A projekt ideje alatt a 10 főből kilép 1,5. (A projekt végén a nettó foglalkoztatotti növekmény 1 fő. (12,5-1,5) Elszámolható-e a projekt költségeként, mind a 2,5 fő fizetése, vagy csak egy emberé.

A felhívás 3.4.1.1. pontjában kötelező vállalás: Átlagos statisztikai állományi létszám projekt fizikai befejezésére. benyújtást megelőző 4 hónap átlagos statisztikai állományi létszámának értéke + teremtett (amely minimum 1 fő) munkahelyek száma.

A fenti számszaki példával: 10 fő + 2,5 fő, azaz összesen 12,5 főnek kell lenni a projekt fizikai befejezésére.

Felhívás 3.7.1. Indikátorok

A támogatott társadalmi vállalkozások által teremtett munkahelyek száma

A támogatott társadalmi vállalkozások által teremtett munkahelyek száma indikátor akkor teljesül, ha a bértámogatási időszak idejével megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesül. Hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a kötelező továbbfoglalkoztatás időtartama a bértámogatási időszak legalább felével megegyező időszak

Amennyiben 2,5 fős növekedést tervez és elszámol 2,5 főre bérköltséget, akkor a továbbfoglalkoztatási időszak végéig foglalkoztatnia kell, mert akkor teljesül az indikátor. Ha ez nem teljesül, akkor a 3.7.1. pontban leírtak szerinti szankcionálásra kerülhet sor.

A létszám tervezésénél figyelembe kell venni a felhívás 3.4.1.1. ab) pontját is, amely szerint új célcsoporttagonként 6,5 mFt igényelhető, ha nem történi meg a 2,5 fő felvétele, akkor arányosan a megítélt támogatás is csökkentésre kerülhet.

A felhívás 3.4.1.1. a) pontja szabályozza azon eseteket is, ha megvalósítás közben szűnik meg az új munkavállaló jogviszonya.

A felhívás 3.4.1.1 bb, pontja szerint: „15 millió Ft-ot meghaladó támogatási igény esetében felsőfokú végzettséggel, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező projektmenedzser és 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező pénzügyi menedzser kijelölése és rendelkezésre állásának biztosítása személyes közreműködést biztosító munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, megbízási jogviszony, illetve vállalkozói jogviszony) keretében elvárás a projekt teljes időtartama alatt.”

Ügyfelem 1999-ben kezdte a mérlegképes könyvelői OKJ-s képzést, és 2002–ben végezte el azt. (képzés kódszáma: 54343603). Regisztrált mérlegképes könyvelőről van szó, több mint 10 év szakmai tapasztalattal.

A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szerint:

10. § (1) E rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényességét.

(2) A 2001. szeptember 1-je előtt megkezdett szakképzés esetében a képzés megkezdésekor hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es azonosító számmal kezdődő szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványok felsőfokú szakképesítést, a 2001. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben megkezdett szakképzés esetében a képzés megkezdésekor hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es azonosító számmal kezdődő szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványok emelt szintű szakképesítést igazolnak.

Kérdés: fentiek alapján az 1999-ben megkezdett és 2002-ben befejezett a mérlegképes könyvelő OKJ-s képzettség megfelel-e a felhívás 3.4.1.1 bb, pontjában megadott kritériumoknak?

Igen.

Fogyatékkal élő megváltozott munkaképességű személy esetében mi a szabály a továbbfoglalkoztatásra? (mivel nem minősíti hátrányos helyzetűnek az útmutató)

Jelenlegi Felhívás alapján a hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjába nem tartozik bele a megváltozott munkaképességű munkavállaló, így az ő esetükben a támogatást igénylőnek vállalnia kell a bértámogatási időszakkal megegyező idejű továbbfoglalkoztatási kötelezettséget.

Fogyatékos személyeket regisztrálni kell az NRSZH-nál, amennyiben pluszban még álláskereső is, akkor az illetékes Kormányhivatal is regisztrálja, így viszont minősülhet hátrányos helyzetűnek. Melyik regisztrációt fogja a célcsoport tag minősítésénél a Közreműködő Szervezet követni?

Kormányhivatali regisztrációt fogadja el a Támogató.

A munkarehabilitációs megállapodással foglalkoztatottak, akik munkarehabilitációs díjat kapnak az elvégzett munkáért, beletartoznak-e a Statisztikai létszámba?

A tekintetben a KSH által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai  adatszolgáltatáshoz dokumentumot vegye figyelembe.

A felhívás 33. oldalán az 5.3.c) pontjában csekély összegű ( de minimis) támogatás maximális támogatás mértéke 100% kivéve az eszközbeszerzést, az információs technológiai fejlesztést és az infrastrukturális és ingatlan beruházást - ezeknél 90%.

A 39. oldalon az 5.5 elszámolható költségek köre f) pontjánál beruházáshoz kapcsolódó költségek fc) építéshez kapcsolódó költségeknél az építéshez kapcsolódó költségek ERFA típusú tevékenységnek és költségnek minősül, az ERFA átjárhatóság maximális mértéke nem haladhatja meg a teljes projekt elszámolható költségének 50%-át, az átjárhatóság terhére tervezett beszerzéseket a költségvetésbe, illetve szöveges indoklásban meg kell jelölni.

Kérdés,  hogy csak az építési költségek ERFA típusú költségek, vagy az eszközbeszerzés és az információ technológiai fejlesztések is. 

Csak az építési költségek ERFA típusúak. 

Kapcsolódó kérdés:

Tehát  a sor nem tartalmazza a „3.1.2.2 b) Termék/szolgáltatásbővítés, fejlesztés” tevékenységhez kapcsolódó ”5.5. fa) Eszközbeszerzés költségei” elszámolható költségeket. Ezek szerint ezek nem minősülnek ERFA költségeknek?

Csak az építési költségek ERFA típusúak.

A projekt lényege, hogy „Jelen beruházás keretében az elnyert támogatási összegből egy speciális zöldség csomagoló és fóliázó gépet szeretnénk venni, ami egy innovatív és korszerű technológiát jelentene tagjaink és partnereink részére, ugyanakkor biztosítaná a felvenni kívánt munkaerő foglalkoztatását. Egy alkalmazott munkavállalót adminisztrátor munkakörben, a két másik 8 órás alkalmazottat pedig a gép mellé betanított munkásként kívánjuk foglalkoztatni.”

Kérdés1, hogy a 852/2004/EK rendelet alapján ez egyértelműen elsődleges mezőgazdasági termelésnek minősül-e, mivel a termék jellege lényegesen nem változik, noha a helyi termelők számára bérmunka szolgáltatást nyújtanak a csomagolással, és erről fognak számlát adni, nem pedig a csomagolt paprikát értékesítik.

Kérdés2: ha nem mg-i termelés, abban az esetben e tevékenység (bérmunka) belefér-e  a pályázható tevékenységek körébe?

Ha a támogatást igénylő maga nem végez mezőgazdasági tevékenységet, elsődleges termelést, csak csomagolási szolgáltatást nyújt a helyi termelőknek, akkor rendben.

A pályázó szervezet egyben közfoglalkoztató is. Az év végén novemberben lejár a közfoglalkoztatásra kötött szerződés, így az ott felszabaduló munkaerővel szeretne pályázni a projektben. Lehetnek –e célcsoport tagok az ott korábban közfoglalkoztatottak?

Igen.